Ki ne
hallott volna ezekről az emberekről, akik a közösségekben fontos szerepet
töltöttek be. Ha az ember rákeres a neten a szavakra, ezer és egy leírást talál
róluk. Mindnél felfedezhető egy alap, melyek a régi történelmi és népi
feljegyzésekből ránk maradt információkat tartalmazzák. Ettől az árnyalatnyi
eltéréseket az emberek és közösségek értelmezései adják hozzá. Minden egyén egy
kicsit magához igazítja. Ez ahhoz a játékhoz hasonlít, mint amikor emberek
állnak egymás mellett. Az első súg
valamit a mellette álló fülébe. Minél több ember áll egymás mellett, a
kimondott szó vagy mondat úgy alakul át teljesen más értelmezhető szöveggé.
Pedig az alap ugyanaz. Nos ez a helyzet eme három szóval is.
Kik is ők?
Közösségek gyógyítói, bírái, tanítói, „vallási” vezetői. A vallási azért
idézőjeles, mert nem volt vallás.:) Ennyi. Helyette a tisztségük közelebb áll a
szellemi útmutatóhoz, aki az íratlan ősi törvényeket (nem az emberekét, hanem a
természetét) tanították és tartatták be az emberekkel.
Sokszor
képzeljük úgy el ezen személyeket, hogy épp lovat (táltos), bárányt (sámán),
állatot vagy embert (druida) áldoznak az „isteneknek”. Igen, ez is idézőjeles.:) Nincsenek istenek. Nekik legalábbis egyáltalán nincs. A természet
megtestesülése az van. De a természetnek milliónyi arca van és mindegyik archoz
van egy név. Ezekből következtettek tévesen arra, hogy istenekben hittek és
istenben, istenekben való hit a vallások alapja. A vallásuk is ezért téves
következtetéseken alapul, a mai ember felfogása szerint. Abból indulunk ki amit
már ismerünk és szerintünk akkor mindenhol
máshol is így gondolták, gondolják. (A földön kívüli élet kutatása is ezért
kudarc jelenleg:D) Pedig a történelem már milliószor bizonyította, hogy a népek
felfogásai különböznek és nem ugyanazt jelenti mindenkinek. (Most csak az
észak-amerikai indiánokkal kötött békeszerződések jutnak eszembe.) Szóval
áldozatok. Ezek az emberek nem áldoztak élőlényt. Az szembe ment volna az ősi
törvények tanításaival. Az áldozatok mai értelemben bennünk élő képei mind
téves leírások és feltételezések alapján alakult ki. Ha-ha.:) Sokan horkannak
most fel, vagy káromkodnak egy cifrát, hogy hát a hiteles történelmi leírások
itt, meg itt leírják az áldozatok bemutatását. (Mosoly az arcomon, mely széles
vigyorba fordul át.) Ki mondta nektek, hogy azok ott IGAZI táltosok, sámánok,
druidák voltak. Hogy az ősi törvényektől eltávolodás mikortól következett be,
azt már nem tudni. Az elferdült és saját igazukban hívő „tudók” tartották
magukat egy olyan tisztség embereinek, amely elnevezéshez már nem volt joguk.:)
Azt nem mondtam, hogy ezek az új személyek ne rendelkeztek volna hatalommal, de az
már nem az a tiszta erő volt, amely a táltosokra, sámánokra és druidákra volt
jellemző. A mondatomban benne is volt a kettő közötti eltérés. Az előbbiek
hatalommal rendelkeztek, míg a „tudók” a tiszta erőhöz fértek hozzá, és
alkalmasságuk alapján tudtak meríteni belőle.
Táltos –
jelentése: tud, az ember aki tud
Sámán –
jelentése: tudni, tudó ember
Druida –
jelentése: tudás
Itt most
csak azokat a jelentéseket vettem figyelembe, amelyek mind a háromnál egyeznek.
Véletlen? Nem. Ezek a „tudó” emberek ugyanazt a világnézetet hangoztatták,
ugyanazon ősi törvények szerint éltek, mint ahogy ezen emberek által irányított
közösségek (Igen, szándékosan nem népcsoportokat írtam, mert ezek nem
népcsoportok voltak, hanem közösségek. Nem zsidók, cigányok, magyarok,
mongolok, sárgák, feketék, hanem egy közösség tagjai, melyek minden mai
közösség felett álltak fejlettségben és a világhoz való viszonyukban.) is
ugyanúgy éltek. Hogy mi köze a keltáknak a magyarokhoz és az ázsiai sztyeppéken
élő nomád népekhez? Ugyanonnan származnak mind. Kultúrájuk, múltjuk ugyanaz.
Mint közösségi vezetők (Nem a mai érelemben, mert politikailag felfogható tisztséget nem töltöttek be, csakis kizárólag tanácsokkal szolgáltak, melyek alapjai minden esetben az ősi törvények voltak. Mint minden közösségben, itt is a közösségből való kizárás volt a legsúlyosabb büntetés. Az egyén, a közösség nélkül életképtelen hosszú távon. Viszont lehetőséget ad az egyénnek a változásra. ), nap, mint nap segítették a közösség tagjait tanácsokkal, bíráskodtak, házasságokat kötöttek, gyógyítottak ha kellett.
De ezeknél többre is képesek voltak, ha elég elhivatottak voltak. Az idő előrehaladásával nem csak megértették a természetet és meríteni tudtak a tiszta erőből, hanem részeseivé tudtak válni. Ebben az állapotban azonosulni tudtak a természettel, a környezetükben lévő minden élő lüktetését érezték, hozzájuk tudtak kapcsolódni. Ezért is tudott előfordulni, hogy voltak olyanok, akik a természet élőlényeivel tudtak kommunikálni, alakítani tudták a környezetüket pusztán azzal, hogy megkérték azt, hogy tegye meg nekik a változást. De ezért cserébe sokat is adtak. Hisz ők voltak felelősek azért, hogy a közösségben élők ne okozzanak kárt a természetnek és csak annyit vegyenek el, amennyi szükséges. Vagyis az egyensúly fenntartása volt az egyik fő feladatuk.
Manapság nagyon sok irányzat van, akik eme jelzőket akasztják magukra, nem ismerve a tényleges hátteret és csapva be magukat, illetve azokat az embereket, akiknek "segítenek". Igen, megint idézőjel.:) Mert ez a segítség olyan, mint a placebo hatás. Aki elhiszi, az beindít egy olyan folyamatot, ami igazolja a segítséget. Ha meg nem sikerült? Egyszerű. A segítők, szellemek, Isten nem tartotta méltónak a segítséget kérőt vagy az adott helyzetet, hogy segítséget nyújtson.:)
Mint korábban írtam, az ezeket a jelzőket használó emberek több csoportra oszthatók. Vannak melyek szándékosan vezetik félre az embereket és csalnak ki tőlük javakat. A másik csoport szintén a javak megszerzéséért csinálja, de ők felmentik magukat azzal, hogy más lehetőségük nem lenne az életben maradásra. Milyen kellemes megoldás.:) A harmadik csoport a boldog tudatlanok csoportja, akik abban a tévhitben ringatják magukat, hogy tényleg csinálnak valamit. Nem veszik észre a sok hókusz-pókusz mellett, hogy a körítés csak a butítás, valós eredménye nincs. A természet egyszerű, ugyanígy a végrehajtás módja is egyszerű. Azért nincs elveszve semmi, mert vannak, akiknek sikerül. Az előző három csoport tagjai is olykor belebotlanak a tiszta erőbe és van, hogy életük gyökeres fordulatot vesz pozitív irányba. Van aki a valóságot megtapasztalva nem tesz többet, mint irigységében elkezdi tűzzel vassal üldözni, vagy épp bemocskolni a "tudó" embereket. Nem beszéltünk még azokról az emberekről, akik viszont úgy kerülnek kapcsolatba az erővel, hogy nem gyakorolt rájuk káros befolyást a kifordított irányzatok egyike sem. Sokan ezek közül az emberek közül nem ismervén, hogy mibe botlottak, nem fogadják el a lehetőséget és mint egy rossz álmot elhessegetik maguktól. Aki viszont elindul eme rögös úton, azok nem fognak kérkedni, nem fogják hirdetni tevékenységüket, nem kérnek pénzt, ellenszolgáltatást a szolgálatokért. Mert az amit tesznek, azt az egyensúly fenntartása érdekében teszik.
Nem fogok senkitől sem elnézést kérni. A hamisak kérjenek inkább elnézést a természettől, hogy egészen mostanáig nem tettek mást, csak ők is kizsigerelték és kárt okoztak neki.
kiegészítés 2012. augusztus 23.:
Most gondold végig az alábbit. A totemed mit nyer az áldozattal, mire tudja használni annak a halálát, mely energia folyamnak ő is részese? És most tedd fel a kérdést, hogy Káli mit nyer azzal, ha áldozol. Szerintem meg is kaptad a válaszodat.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése