„ Minden ezen a világon
Ámítás csupán
Egyedül a halál őszinte.”
- Jamamoto Cunetomo - Hagakure
Ámítás csupán
Egyedül a halál őszinte.”
- Jamamoto Cunetomo - Hagakure
Öt percnyi gondolat
Mindenki törekszik a tökéletesedésre, azt tartjuk szem előtt, hogy elménk, lelkünk, szellemünk tökéletesedjen, mert akkor elnyerhetjük a Nirvánában való belépést, felemelkedést. Halvány elképzeléseink vannak a tökéletesedésről,...
Szükségletpiramisok
A szükségletpiramisok labirintusában ádáz harcát vívja egymással a fajfenntartás és a lelki fejlődés. A jelenlegi evolúciós ismereteink nem adnak választ arra, hogy mely minőséget preferáljuk.
Psziché és tudat
A psziché és a tudat az, amire az agy biokémiai funkciói hatással vannak. A lélek ezektől független, azt nem befolyásolja a biokémia. A lélek mindig képes felülemelkedni az anyagi világ befolyásain, de azt elérni, hogy ezt elő tudjuk hívni, nagyon nehéz. Sok és tudatos...
A létezés értelmetlenségének értelme
Az élet értelmét azért nincs értelme firtatni, mert nincs. Törvényszerűségek vannak, éppen ezért nincs értelme. A történések törvényszerűen be fognak következni. Ezen az sem változtat, ha megtanuljuk hajlítani a körülményeket, mert a tudás ezen fokát elsajátítani szintén az univerzumunk,...
Létezés, örök élet, az élet értelme
Két idézettel kezdeném csekély monológomat :) „ ... minden változik, egyedül a változás örök.” - Egri Lajos - A drámaírás művészete „ A véletlenek olyan dolgok, amelyek szándékosan okoznak meglepetést. ” - Vass Attila
2014. július 26., szombat
2014. július 19., szombat
Alázat
Az alázat szükséges ahhoz, hogy a dolgokat be tudjuk fogadni. De
ahhoz már az ego kell, hogy ezeket használni, vagy továbbadni tudjuk.
Ego
Mosolyogva és a sorsot szembeköpve.
Így a reménytelenség is el lesz űzve.
Az álarc, a külcsíny, mind-mind lehull.
Az alázat, mely feléled, térdre borul.
- Vass Attila
Ego
Mosolyogva és a sorsot szembeköpve.
Így a reménytelenség is el lesz űzve.
Az álarc, a külcsíny, mind-mind lehull.
Az alázat, mely feléled, térdre borul.
- Vass Attila
Öt percnyi gondolat
Mindenki törekszik a tökéletesedésre, azt tartjuk szem előtt, hogy elménk, lelkünk, szellemünk tökéletesedjen, mert akkor elnyerhetjük a Nirvánában való belépést, felemelkedést. Halvány elképzeléseink vannak a tökéletesedésről, hogy mit kell tennünk annak érdekében, (a minket, a maga képmására formázó Teremtő), hogy tökéletesedjünk.
A folytonos változás, a földi élet utáni újabb lét, újabb fejlődési szakaszokat tartogat számunkra. A folytonos változás ezek szerint nem csak ránk érvényes, hanem a Teremtőre is. Mert részünk, bennünk van, a képmására formázódtunk. Ha minket hajt az örökös fejlődési, tanulási vágy, akkor őt is hajtja. Így a tökéletesedés mindig csak egy pillanatnyi állapot, sohasem állandó. A létünk, örök létünk apró pillanata, ahogyan az univerzumunk szempontjából egy ember élete észrevehetetlenül apró pillanat. Mégis meghatározó. Bármilyen hihetetlen is, mi ugyanúgy hatással vagyunk a teljes univerzumra, ahogyan az univerzum hatást gyakorol ránk.
A folytonos változás, a földi élet utáni újabb lét, újabb fejlődési szakaszokat tartogat számunkra. A folytonos változás ezek szerint nem csak ránk érvényes, hanem a Teremtőre is. Mert részünk, bennünk van, a képmására formázódtunk. Ha minket hajt az örökös fejlődési, tanulási vágy, akkor őt is hajtja. Így a tökéletesedés mindig csak egy pillanatnyi állapot, sohasem állandó. A létünk, örök létünk apró pillanata, ahogyan az univerzumunk szempontjából egy ember élete észrevehetetlenül apró pillanat. Mégis meghatározó. Bármilyen hihetetlen is, mi ugyanúgy hatással vagyunk a teljes univerzumra, ahogyan az univerzum hatást gyakorol ránk.
2014. július 14., hétfő
Idézet
„ – …és ebből az következik – mondta Vera –, hogy az élet értelmének keresése önmagában véve az élet egyetlen értelme. Vagy nem, nem is így van – az következik belőle, hogy az élet titkának ismerete, ellentétben az értelmének megértésétől, lehetővé teszi, hogy irányítsuk a létezést, vagyis valóban befejezzük a régi életet, és újat kezdjünk, és ne csak beszéljünk erről – és minden új életnek meglesz a maga saját értelme. Ha megismerjük a titkot, akkor az értelmet illetően semmiféle probléma nem marad. ” - Viktor Pelevin - A hunok harmóniája
2014. július 11., péntek
Idézet
„ Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság) elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hagy alapvetően jó és szívesen látott vendég a családban. A csecsemő, majd később a kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel - van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik. A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be. Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon hiányzik-e ez későbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre? A könyv pszichológus szerzője megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy elérendő cél, hanem egy természetes állapot. ” - Jean Liedloff - Az elveszett boldogság nyomában
2014. július 10., csütörtök
2014. július 5., szombat
A legjobb út
A tapasztalataink megosztása másokkal a legjobb út ahhoz, hogy az utánunk jövőknek jobb legyen.
2014. július 3., csütörtök
A létezés értelmetlenségének értelme
Az élet értelmét azért nincs értelme firtatni, mert nincs. Törvényszerűségek vannak, éppen ezért nincs értelme. A történések törvényszerűen be fognak következni. Ezen az sem változtat, ha
megtanuljuk hajlítani a körülményeket, mert a tudás ezen fokát elsajátítani szintén az univerzumunk, a valóságunk törvényszerűségéből adódik. Ezekre a kepésségekre eleve a törvényszerűségek miatt képesek
vagyunk. Tehát ez nem lehet az élet, sem a létezésünk értelme. De ugyanígy a fejlődésre való törekvés sem az élet értelme, csak a létezésünk egy-egy célállomása. És ugyanúgy a törvényszerűség miatt
veszti el értelem voltát.
Ezt a törvényszerűséget a "Teremtő" alkotta meg, hogy létezésünket formába önthesse. Ezen törvényeket áthágni egyedül Ő tudja, hogy ezeken felül emelkedhessünk, nélküle lehetetlen. Ahhoz, hogy elérjük ezt az állapotot, ahhoz terén és időn kívül kell helyezni mivoltunkat. De az is csak egy célállomás. Nem a létezésünk célja, sem az értelme.
Okok, azok vannak. Számtalan apró kis ok, mint a lepke szárnycsapása. De értelmet keresni vagy látni mögöttük, felesleges.
"Az értelmetlenség értelmében, mely az én értelmemben mutatkozik, ..." - Cervantes: Don Quijote
Ezt a törvényszerűséget a "Teremtő" alkotta meg, hogy létezésünket formába önthesse. Ezen törvényeket áthágni egyedül Ő tudja, hogy ezeken felül emelkedhessünk, nélküle lehetetlen. Ahhoz, hogy elérjük ezt az állapotot, ahhoz terén és időn kívül kell helyezni mivoltunkat. De az is csak egy célállomás. Nem a létezésünk célja, sem az értelme.
Okok, azok vannak. Számtalan apró kis ok, mint a lepke szárnycsapása. De értelmet keresni vagy látni mögöttük, felesleges.
"Az értelmetlenség értelmében, mely az én értelmemben mutatkozik, ..." - Cervantes: Don Quijote
