Mindenki törekszik a tökéletesedésre, azt tartjuk szem előtt, hogy elménk, lelkünk, szellemünk tökéletesedjen, mert akkor elnyerhetjük a Nirvánában való belépést, felemelkedést. Halvány elképzeléseink vannak a tökéletesedésről,...
A szükségletpiramisok labirintusában ádáz harcát vívja egymással a fajfenntartás és a lelki fejlődés. A jelenlegi evolúciós ismereteink nem adnak választ arra, hogy mely minőséget preferáljuk.
A psziché és a tudat az, amire az agy biokémiai funkciói hatással vannak. A lélek ezektől független, azt nem befolyásolja a biokémia. A lélek mindig képes felülemelkedni az anyagi világ befolyásain, de azt elérni, hogy ezt elő tudjuk hívni, nagyon nehéz. Sok és tudatos...
Az élet értelmét azért nincs értelme firtatni, mert nincs. Törvényszerűségek vannak, éppen ezért nincs értelme. A történések törvényszerűen be fognak következni. Ezen az sem változtat, ha megtanuljuk hajlítani a körülményeket, mert a tudás ezen fokát elsajátítani szintén az univerzumunk,...
Két idézettel kezdeném csekély monológomat :) „ ... minden változik, egyedül a változás örök.” - Egri Lajos - A drámaírás művészete „ A véletlenek olyan dolgok, amelyek szándékosan okoznak meglepetést. ” - Vass Attila
Tekintsük most a sámán tényleges alakját: milyenek, kik is voltak az igazi sámánok. Nem lehetett akárkibõl sámán. Bizonyos kiválasztottság kellett hozzá, illetve ennek tudata, hívás, hivatásélmény. Lehetett ez álom, látomás, eszméletvesztés, különös esemény, kaland, bármi, amiben a jelölt sorsszerûséget vélt felfedezni, amit hivatásélményként élt meg. Az is gyakran elõfordult , hogy a késõbbi sámánokat már csecsemõ- vagy kisgyermekkorban kiválasztották valamilyen szokatlan, különleges adottságuk, képességük, tulajdonságuk, akár defektusuk alapján. Ilyen lehetett a foggal vagy dús hajzattal születés, a hatodik ujj a kézen vagy a lábon, a szokatlan testalkat vagy bármilyen fogyatékosság, röviden az átlagostól, a megszokottól való jelentõsebb eltérés, rendkívüliség. (Mindez a magyar táltosra is érvényes.)
