Sokan használják ezt a szót a mindennapokban egy jogállam jellemzésére. A demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése a
nép uralma. A szó töve a δημος (démosz) nép szó, a κρατειν (kratein) jelentése uralkodni, a ία (ia) pedig egy képző.. Ezt a szót a választásokkal együtt hozták a görögök is és a ma embere is összefüggésbe. Vagyis a nép kit akar vezetőjéül. Viszont ezt a szót nem használhatjuk egy döntés jelölésére, mert azzal azt fejeznénk ki, hogy a nép azt a döntést akarja. De ezt nem tudhatjuk. A nép, a választott vezetőkre bízza a döntést. A döntést pedig a társadalmi kultúra alapján kell meghozni. Egy egészséges társadalmi kultúrában pedig a kölcsönös megértés, elfogadás, az együttműködés, egymás tiszteletben tartása a mérvadó. Ebben a kérdésben semmilyen kompetenciája nincs a demokráciának, kizárólag a társadalmi kultúrának és annak erkölcsi normáinak. Amennyiben ez sérül, akkor a demokratikusan megbízott vezetőknek kötelessége azt megakadályozni.
Az már más kérdés, hogy a demokratikusan megválasztott vezetők, a jogszabályokat a társadalmi kultúra és erkölcsi normái alapján hozza-e meg. Ezek a törvények tényleg az őt megválasztók véleményét tükrözi?
Posted in:
